Tartalomjegyzék

• STATISZTIKAI MÓDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSUK A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ELEMZÉSEKBEN
• Impresszum
• A szerzők
• Előszó
• 1. Bevezető fogalmak
  • 1.1. Statisztikai adatok és módszerek
  • 1.2. Sokaság és minta
  • 1.3. Ismérvek és mérési skálák
  • 1.4. Adatok és adatforrások
  • 1.5. A statisztikai adatokkal szemben támasztott követelmények és pontosság
  • 1.6. A hivatalos statisztikai szolgálat szervezete. Statisztikai kiadványok
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• 2. Egyszerű elemzési módszerek
  • 2.1. A statisztikai adatok rendezése és megjelenítése
  • 2.2. Viszonyszámok és grafikonok
  • 2.3. Minősítéses jellemzők elemzési módszerei
    • 2.3.1. A sokaság valamely minőségi (nem mennyiségi) ismérv szerinti elemzése
    • 2.3.2. A struktúraváltozás elemzési módszerei
    • 2.3.3. Minőségi (nem mennyiségi) ismérvek közötti kapcsolatvizsgálati módszerek
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• 3. Empirikus eloszlások elemzése
  • 3.1. Gyakorisági sor, értékösszegsor, kumulált sorok
  • 3.2. Kvantilisek
  • 3.3. Középértékek
    • 3.3.1. Átlagok
    • 3.3.2. Helyzeti középértékek
  • 3.4. Szóródási mérőszámok
  • 3.5. A kiugró értékek (outlier-ek) feltárása
  • 3.6. Empirikus eloszlások típusai. Az aszimmetria és a csúcsosság mérése
  • 3.7. Számítógépes statisztikai programok
  • 3.8. A koncentráció elemzése
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• 4. Heterogén, részekre bontott sokaság elemzése
  • 4.1. Csoportosított sokaságra számított átlag, szórás és viszonyszám
  • 4.2. Standardizálás, összetett intenzitási viszonyszámok (vagy főátlagok) összehasonlítása
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• 5. Ár-, volumen- és értékindex-számítás
  • 5.1. Az árindex
  • 5.2. Az árváltozások mérésének néhány problémája
  • 5.3. Néhány fontos árindex
    • 5.3.1. Termelőiár-indexek
    • 5.3.2. A fogyasztóiár-index (Consumer Price Index, CPI)
      • Mire használják a maginfláció-mérést?
    • 5.3.3. Tőzsdeindex
    • 5.3.4. Vásárlóerő-paritás (Purchasing Power Parity, PPP)
    • 5.3.5. Az ársapka-szabályozásról
  • 5.4. A volumenindex (Iq)
  • 5.5. Az értékindex (Iv)
  • 5.6. Néhány főbb összefüggés
    • 5.6.1. Az érték-, volumen- és árindex közötti összefüggés
    • 5.6.2. Az érték változásának additív felbontása
    • 5.6.3. Indexek és abszolút számok összefüggése. Értékadatokból álló sorok deflálása árindexszel
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• 6. A következtető statisztika valószínűségszámítási alapjai
  • 6.1. Események. A valószínűség fogalma
    • 6.1.1. Műveletek eseményekkel
    • 6.1.2. A valószínűség fogalma, mérési lehetőségei
    • 6.1.3. Feltételes valószínűség
  • 6.2. Valószínűségi változók
    • 6.2.1. Diszkrét eloszlások
    • 6.2.2. Folytonos eloszlások
    • 6.2.3. Átlag (várható érték) és szórás
    • 6.2.4. A normális eloszlás
    • 6.2.5. Speciális statisztikai eloszlások
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• 7. Mintavétel és becslés
  • 7.1. Mintavételi módok
  • 7.2. Paraméterek becslése, a becslésekkel szemben támasztott kritériumok
    • 7.2.1. Torzítatlanság
    • 7.2.2. Hatásosság
  • 7.3. Pontbecslések
  • 7.4. Intervallum becslések
  • 7.5. Átlag becslése különböző típusú véletlen minták esetében
  • 7.6. Mintanagyság meghatározása
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• 8. Hipotézisvizsgálat
  • 8.1. A hipotézisvizsgálat általános kérdései
  • 8.2. A hipotézisvizsgálat gyakorlati esetei
    • 8.2.1. Egymintás próbák
    • 8.2.2. Kétmintás próbák
    • 8.2.3. Többmintás próbák (variancia-analízis)
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• 9. A kétváltozós korreláció- és regressziószámítás
  • 9.1. A regressziószámítás adatigénye
  • 9.2. Kétváltozós lineáris regressziós modell
    • 9.2.1. A legkisebb négyzetek módszere
    • 9.2.2. Statisztikai következtetések a kétváltozós lineáris regressziós modellben
      • 9.2.2.1. Hipotézisellenőrzés és a konfidencia intervallum számítása a kétváltozós lineáris regresszió esetén
        • Konfidencia intervallum számítása az X0 értékhez tartozó feltételes várható értékre és az egyedi értékre
    • 9.2.3. A regressziós modellre tett feltevések helyességének ellenőrzése
    • 9.2.4. A lineáris korreláció szorossága
    • 9.2.5. Nemlineáris regresszió- és korrelációelemzés
      • Nemlineáris korreláció szorossága
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• 10. Többváltozós regresszió- és korrelációszámítás
  • 10.1. A lineáris regressziós modell feltételrendszere
  • 10.2. A többváltozós modell felírása mátrixok segítségével, a paraméterek becslése
  • 10.3. Statisztikai következtetések a lineáris regressziós modellben
  • 10.4. Többváltozós korrelációszámítás
  • 10.5. A multikollinearitás
  • 10.6. A regressziós modellképzés néhány további kérdése
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• 11. Az idősorok elemzési módszerei és az előrejelzés
  • 11.1. Az idősorok elemzésének egyszerűbb eszközei
  • 11.2. Az idősorok komponensei
  • 11.3. Trendszámítás
    • 11.3.1. A mozgó átlagok módszere
    • 11.3.2. Analitikus trendszámítás
  • 11.4. A ciklikusság vizsgálata
  • 11.5. A szezonális hullámzás mérése
    • 11.5.1. Szezonális eltérések számítása
    • 11.5.2. Szezonindexek számítása
    • 11.5.3. Az idősorok egyszerű szezonális kiigazítása
    • 11.5.4. Előrejelzés dekompozíciós módszer alapján
    • 11.5.5. Konjunktúra mutatók
  • 11.6. A sztochasztikus idősorelemzés alapjai
    • 11.6.1. Alapfogalmak
    • 11.6.2. Egyszerűbb sztochasztikus folyamatok és jellemzőik
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
• Függelék
  • Irodalom
• Táblázatok